belső kulcsnyílású csavar

A műszaki, azon belül is a gépészeti szakszókincs örök nevetés és bosszankodás tárgya. Egyik jellemzője, hogy semminek nem az a neve, aminek mindenki nevezi. Gyakran ráadásul a valódi neve a dolognak egy másik, teljesen hétköznapi szó, amiről soha nem is sejtetted, hogy azt jelenti. A csap az szelep, a vízmérték az libella, a vasbeton medence az műtárgy, a kétrétegű, alacsony nyomású, lézerperforált aktív oxigénbefúvó rendszer az panel (konkrétan Messner-panel), a panel az modul, a csoki az sorkapocs, a béka az alacsony emelésű, gyalogvezérelt targonca, a zár az retesz, retesz meg nem létezik. Továbbá, az állag az állomány, a rajz az ábrázolás, az egyenes az egy görbe, a sugár az rádiusz, a sugárméret-ellenőrző izé meg rádiuszsablon, a járat az viszonylat, az emelkedő az lejtő, a kőzet- és meddőanyag-kibontása az jövesztés, a klórozómedence az labirint, a mértékegység az dimenzió, és így tovább, rogyásig.

A végletekig pontosítgatás mellett, és azzal egy időben, igen jellemző a szakkifejezések ad hoc vagy akár rendszerszintű helytelen vagy pongyola alkalmazása is. A belső kulcsnyílású csavarok olvasónk által is felemlegetett, következetes hernyócsavarrá minősítése (holott NEM CSAK a hernyócsavarok lehetnek BKN-csavarok) csak a jéghegy csúcsa. Mi persze már tudjuk, hogy a rókafarkú fűrészek taxonómiai besorolása csak indok, egyfajta farokméregetési rituálé. Ne erőltessük hát az ilyesmit, és ha valaki elkezdi kifejteni, hogy a zajszint az valójában három, jól elkülöníthető fizikai mennyiség (hangnyomásszint, hangteljesítmény-szint, hangintenzitás-szint) közös, slendriánul összemosott megnevezése, nyugodtan kérdezzük meg az illetőt, hogy "Ugye jól látom, hogy amióta a nejed lelépett azzal a lufihajtogató bohóccal, nem dugtál?".