Aki ezt a kifejezést alkotta (és az nem mostanában történt), annak bizonyára vág az esze, mint a tű. Akik pedig azóta is majmolják, nyilván borotvapengével stoppolják a zoknijukat. Mi más indokolná ezt a képtelen szóösszetételt? Persze azt készséggel elismerjük, hogy egy egymilliós fotóapparáttal (+kiegészítők) nem lehet egyszerűen "nagyon éles" képet készíteni, ott már kell egy kis extra. Ez olyasmi lehet, mint a borcímkék nyelvezete, a közönséges gagyilőrét is szánni valóan felcicomázza, hogy az erre vevő, árcédulát szándékosan rajtafelejtő procc népségnek jobban ízeljen a hegy leve. Illik is oda: a keserűmandulás és cigánymeggyes ízvilágot bársonyosan sejtetni engedő kiegyensúlyozott mineráliák üdén harmonizálnak a hosszan lecsengő tűéles savgerinccel*. Ugye hogy fel sem tűnt?
A fent említett sznobok számára javasolt új kifejezések még a kőgyors, a villámkemény, a falhideg, a vérmagas, a jégvörös és a toronyfehér. Ja és továbbra se feledkezzünk meg a fogkemény tésztákról...
*Erről a boros jelenségről több bejegyzés is született már ehelyütt, korábban szépen összefoglalta egy másik blog: http://wineflow.hu/2015/05/14/felesleges-szavak-a-borleiras-nyelveben/