Ezt az éppen aktuális szót röviden elintézhetjük: tegye föl a kezét, aki szereti! Na ugye.
De évtizedekkel legutolsó bizonyítványunk után talán kihevertük már annyira, hogy a kifejezés jelentésébe is belegondoljunk ezekben a napokban. Mit bizonyít vajon e dokumentum? Hogy eljártunk az iskolába? De hiszen ez nyilvánvaló, állna már a bál, ha nem így lenne. Hogy tanultunk is? Azt épp nem bizonyítja, hiszen kinek ilyen, kinek olyan. Hogy az iskolának van rólunk véleménye? Ezesetben inkább hívnánk koholmánynak.
És ha már minden áron a bizonyítás a cél, akkor miért nem "bizonyíték"? Minek a fontoskodó, tudálékos, könyökvédős, írógéppel emailt küldő hivatalnokvégződés? Kérdések, melyekre nincsenek válaszok, de most talán kiugrasztottuk a bokorból a nyúlványt. Aki tudja, e szent helyen válaszolhat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Blue Lemon 2016.06.13. 10:16:26
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2016.06.26. 13:53:18
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2016.06.26. 13:53:23
Blue Lemon 2016.06.26. 14:03:27
a kiadmány nem kiosztmány, hanem a hivatali nyelvezet szerintem 19. századból maradt öröksége. A kiadmány tehát irattani szempontból valami olyasmi lehet meghatározás szerint, hogy az egy ügyben keletkezett irat határozatának első példánya, amit az ügyfél kap.