Csilla csodálatos találata ez a remek szóösszetétel. Az egyik legirritálóbb szakújságírói fordulatot vegyíti a hadonászó pálcikaemberekre utaló stílus megnevezésével. Hallatán lelki szemeink előtt egy alsógatyáját a feje körül hordó 15 éves jelenik meg, aki erősen hadonászva a gyerekkori játékpisztolyával, befenyíti a 9 éves Benőkéket a homokozóban. És aki szerint a flow - való az egy rímpár.

Szabolcs, kedves olvasónk gyönyörű találata. Hangzását tekintve kb. így határozná meg a saját stílusát egy bedugult orrú, náthás graffitys-rapper. Elvileg jelent is valamit, de ne legyenek illúzióink, a kutyát sem fogja érdekelni, mert ha ezt a szart mondatba csomagoljuk, úgyis mindenki csak röhögve fetrengeni tud majd. Tíz évente érdemes leporolni, hogy az új generációk is nevethessenek egy jót.

Nem érdekel, honnan származik. Őszintén szólva, azt is vastagon leszarom, ha az egyetlen, dokumentáltan ó-nemestünde szó, ami ránk maradt a Szíriuszról ideköltözésünk idejéből. Az sem érdekel, ha a jelenlegi emberi nyelvek teljes szókészletében az egyetlen fennmaradt példa az írásban csak részlegesen nem jelölt félzöngétlen hátrahasonulásra. Pusztulnia kell. Azon nyomban, haladéktalanul.

Az emberi lények címkézési hajlama időnként erősen túlteng. Például meggyőződésünk, hogy tökéletesen felesleges egy kételemű halmazt (ajtó, ablak) egy önálló névvel jelölni, különösen akkor, ha az a halmaznév leírva hosszabb, mintha a felsorolnánk a halmaz összes elemét, és szóval elválasztva. Nagy mértékben életszerű és indokolt kifejezés mindenkitől, aki szerint a repedés az anyagfolytonossági hiány.